Fedezd fel!

A játékkaszinók és a szerencsejátékok története
Legendák szólnak arról, hogy az istenek kedvezően befolyásolják a szerencsét. Zeusz, Hádész és Poszeidón egy kockavetéssel három részre osztották az Univerzumot, mellyel létrejöttek a mennyország, a pokol és a tengerek.

Szerencsejátékok már az Ókorban is léteztek, Kínában, Egyiptomban vagy a Római Birodalomban. Jól ismert a rómaiak szokása, mely szerint mindenre fogadásokat kötöttek. Egy széles körben ismert példa erre a gladiátori játékok, ahol a rómaiak előszeretettel fogadtak a győztesre. De ez még nem minden. A római katonák arra is fogadásokat kötöttek, hogy ki fogja megnyerni Krisztus köntösét a keresztre feszítését követően. További érdekes tény, hogy Pompei híres római város romjai között, valamint Egyiptomban is játékkockákat találtak. Egy érdekes és nem nagyon ismert megközelítés szerint a kínai Nagy Falat a császár által a Kendo játékra meghatározott monopóliumból származó bevételekből építették fel (a Bingo játék őse).

Előre haladva az időben, Franciaország is úttörőnek számított a szerencsejáték terén, ahol elsőként alapították meg a nemzeti sorsolási játékokat, ezeket magán lottók követték, melyeket bizonyos vallási rendek alapítottak. Ugyancsak Franciaországban jelentek meg a Blackjack első változatai. Németországban jelentek meg az első nyomtatott játékkártyák az 1440. körüli években.

A 19. század végén a szerencsejátékokat betiltották a világ legtöbb részén (1890). Ez a korlátozás azonban nem volt hosszú életű, eszerint 1930 környékén a tiltások nagy részét feloldották, például Nevada államban és Atlantic City-ben is elindítva egy olyan trendet, amely a mai napig és él és amelyet sok országban követtek és követnek azóta is.

A „kaszinó” szó olasz eredetű és annak idején egy kisméretű házat jelentett („casini”), ahol a gazdagok összejöttek, hogy játsszanak és megbeszéljék az ország gondjait. Rövid időn belül a kaszinók gyors fejlődésnek indultak és a szabadidő eltöltésének egyik meghatározó módja lett a szerencsejáték.

Romániát illetően, a szerencsejátékok már a 19. században léteztek itt is. Bizonyos játékok még a kommunista időkben is engedélyezve voltak, de csak az állam szigorú felügyeletével lehetett művelni azokat. A rendszerváltást követően jellemzően a külföldi befektetők hozták be a kaszinókat az 1990-es évek elején. Egy híres műemlék épület, amely ezt az új iparágat szimbolizálja a Constanta-i Kaszinó, ahol sok éven keresztül nagy tétekben ment a játék.

Egy kevésbé ismert tény, hogy világ szinten az országunk is előkelő helyet foglal el ebben az iparágban. A csúcspont 1995. és 1997. között volt, amikor 10.000 szerencsejáték engedély volt kibocsátva. Ennek nyomán Bukarest a harmadik helyet foglalta el, Las Vegas és Monte Carlo után a népességhez viszonyítva a 17 működő élő kaszinóval.